Hozzátáplálás

6 hónapos korig, ha van rá lehetőség, a kizárólagos anyatejes táplálás javasolt, az Európai Gyermek Táplálkozástudományi Társaság (ESPN) 2009-es ajánlása szerint. Az elválasztást az indokolja, hogy az anyatej, ill. anyatej helyettesítő tápszerek önmagukban nem elégítik ki a csecsemő energia- és tápanyag-, elsősorban vas- és vitamin szükségletét.

Az új ételek bevezetésénél nagyobb jelentősége van a fokozatosságnak, mint a sorrendnek. Mindenképpen célszerű a szoptatást is megtartani az új ételek bevezetése mellett, mivel az anyatejben számos olyan immunológiai aktív anyag van, amely védelmet nyújt a csecsemő számára, gátolja az esetleges allergiás folyamatokat.

Mindenképpen érdemes a csecsemő szervezetét megismertetni az allergénekkel a 17-26 hét között, ekkor alakul ki nagy eséllyel tolerencia az adott táplálékfehérjékkel szemben..

Glutén

A glutén a gabonákban (búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza) található fehérje. Lisztérzékenység –coeliákia- (autoimmun betegség, nem allergia) megelőzése céljából érdemes 17-26. héttől bevezetni a glutén tatalmú gabonákból készült őrleményeket.  Anyatejben feloldott 1 mokkáskanál liszttel, búzapehellyel, vagy gyümölcspépek sűrítésével lehet a megkínálni a babát. Babakeksz ’rágcsálásával’ nem csak a fogzás okozta kellemetlen feszülést lehet enyhíteni, hanem a napi 100 mg glutén fogyasztásának mennyiségéhez is hozzájárul.

Melyek azok az allergének, amelyek bevezetésekor fokozottan kell figyelni a baba reakcióit?

Búza

A lisztérzékenység nem azonos a búzaallergiával!

Tej, tejtermékek

Tejfehérje (kazein ) allergia megelőzése céljából, a tejtermékek megismertetésére , 9-10 hónapos kor az ajánlott. Egy kisétkezésre remek választás a natúr joghurt, vagy a gyümölccsel összekevert túró.

 Tehéntejet 12 hónapos kor alatt egyáltalán ne adjunk! A tehéntej összetétele nem fedezi a csecsemő igényeit és egyéb káros következményei is lehetnek: magas fehérje tartalma bélvérzést okozhat, fokozott ásványi anyagtartalma pedig növeli a vesék terhelését. Vastartalma viszont igen alacsony, ami vashiányos vérszegénység kialakulásához vezet.

Tojás

Gyermekkorban gyakran fordul elő tojásallergia, ezért szintén fontos, hogy a kisded immunrendszere megismerkedjen ezzel az alapanyaggal is. Tojássárgáját 10hónapos kortól használható főzelékek dúsítására. Tojásfehérjét, egy éves kor után érdemes adni a babának, akár főtt tojás formájában, vagy egy kiskanál olajon alaposan átsütött rántotta színesítheti a napi menüt.

Apró magvas gyümölcsök (eper, málna, szeder)

Az apró magok és szőrök okozhatják az tünetet. Hisztamin felszabadító tulajdonságuk miatt, súlyos tüneteket okozhat az arra érzékenyeknél (kiütések,  nyelőcső duzzanat ). 1 éves kort követően ajánlott a bevezetni a kisgyermek táplálkozásába.

Olajos magvak (dió, földimogyoró, török mogyoró)

Az egyik leggyakoribb élelmiszerallergia, 1 éves korig nem ajánlott bevezetni a baba étrendjébe.

Tengeri halak

A halak a számos pozitív élettani tulajdonságuk mellett, tartalmaznak olyan anyagot, amely kiválthat allergiás reakciót. Egy éves kor környékén érdemes megkóstoltatni a babával párolt, főtt hal formájában, kevés sóval, zöldfűszerekkel enyhén ízesítve lehet tetszetősebbé tenni ezt a remek élelmiszert.

A gyermek ízlését nagymértékben befolyásolja, hogy milyen élelmiszerekkel, ételekkel találkozik a vegyes táplálkozás megkezdésekor. Minél többféle élelmiszerrel, változatos elkészítés mellett, fokozatosság elvét figyelembe tartva, már kicsi korban elkezdődik az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra nevelés.